Vizitdíj a kuplerájba

A legújabb sokatmondó fogalom, amit a szájában/gyomrában forgat a magyarországi társadalom a vizitdíj, és a hozzá kapcsolódók, úgymint vizitdíjautomata, vizitdíjszabás, háromszázforint, hatszázforint, kurvagyurcsány. Elég emészthetetlen ez is nemde? De. A magyarember nem először bajlódik hasonló fogalomm(zavarr)al. Sorolhatjuk: őszödi beszéd, kordonbontás, türelmi zóna. Épp az utóbbiról jutott eszembe, hogy ez még mindig hatalmas és egyre duzzadó megoldatlan probléma. No lám, ha annak idején kijelölik a türelmi zónákat, most lenne hova beterelni a zavargó magyar huligánokat, természetesen kordonnal körülzárva. Nahát, ez egy elcseszett poén volt. Próbálkozzunk komolyabbal. Szerintem a magyar társadalomnak elengedhetetlenül szüksége van számla- és piacképes, kulturált körülmények között dolgozó, konszolidált magyar kurvákra. Mondhatni ez egy gyökeres probléma. A magyar társadalom szexuálbeteg. Ezért vonul utcára, ezért zavarg, ezért fanyalog a vizitdíjon. Persze nem a hetvenéves nénikékről beszélek, aki az automata helyett a mellette rostokoló felvilágosító személyzetbe tuszkolná az ötvenforintost, ami még a vizitdijautomatába se kompatibilis. Persze, nekik sem ártana egy kis szex. Meglehet, a látásukat is javítaná. És a szexuálisan aktív nők köre is megnőne. Szélessávú nőválaszték. Kinek mire van gusztusa. De hagyjuk ezt. A lényeg az, hogy többet kellene kefélni, sokkal jobb, mint orbánbeszédet hallgatni, vagy gyurcsánybeszédet hallgatni, vagy a Kossuth-téren tüntetni akarni. Persze nem csak közeli rokonainkkal van baj, a romániai magyar se kutyább. Nekünk is van két re(tro)spektív személyiségünk: Narkómarkó és Tököstőkés. Őket is lehetne hanyagolni egy kicsit. Meg az autonómiatörekvéseket. Minek annyi erőszak: az a sok robbantgatás, a sok etnikai halott, meg a lelőtt elnökök sora. Ja, hogy mindezt mi nem csináljuk? Akkor valami hiba csúszott az elméletembe…